Örömmel és elégedetten, bár mégis csak meglepetten vettem tudomásul, hogy éppen az én újévi cselekedetemnek lett, lehetett országos eredménye és egyben hírértéke. Reményt ad, hogy állampolgárként, ismeretlenül is lehet valami jót és hasznosat tenni. Jelen esetben megóvni másokat az átveréstől.

„A Jófogás tudomására jutott, hogy felhasználóitól adathalász kísérlettel megpróbálták kicsalni a bankkártyájuk adatait.” írta meg hétfőn több hírportál. A keres-kínál típusú oldalakon a felhasználók inkább az eladóktól szoktak tartani, a vevő oldali csalások eddig talán ritkábbak voltak. Mostantól viszont már erre is van példa. Ráadásul elég súlyos lehet a gond, ha a Jófogás rendszerüzenetben tájékoztatta összes felhasználóját. Jó pár éve használom az oldalt, de nem emlékszem hasonlóra. El sem tudom képzelni, hogy hány bejelentés érkezhetett ügyfélszolgálatukra, és milyen módszerekkel győződtek meg azok hitelességéről.

Ami az én esetemet illeti, belátom, lehet, hogy nem voltam kellően körültekintő, de eltelt egy kis idő, mire rájöttem, hogy csalókkal van dolgom. Szépen indult volna az újév… És mi van, ha másoknak nincs szerencséjük, és tőlük kicsalják a pénzüket? Nekik akkor biztosan nem lesz szép 2021... Úgyhogy vettem is a kabátomat, és indultam bejelentést tenni a rendőrségre. Végül is január 3-án vasárnap, este fél hatkor hova máshova mehettem volna?!

Azért persze voltak kétségeim, hogy mennyire veszik majd komolyan a történetem, de mint kiderült, alaptalanul. Olyannyira komolyan vették, hogy ami bejelentésnek indult, abból végül feljelentés lett. Meg is dolgoztunk érte, bő két órával később léptem ki a rendőrség épületéből. Nagyjából még időben, tehát este 8 órára haza is értem. Szóval állampolgárként minden tőlem telhetőt megtettem.

Másnap aztán jött az ihlet, hogy még egy üzenetet is küldhetnék a Jófogás ügyfélszolgálatára, hogy a felületet üzemeltető cég is megtehesse a szükséges lépéseket. Mivel a csalók a portál nevét és arculatát felhasználva próbálkoztak, saját jól felfogott érdekük, hogy mihamarabb lépjenek. Meg is tettem, röviden leírtam a történteket, és hogy kellően hiteles legyen a feléjük tett bejelentésem, a feljelentés bűnügyi azonosító számát is megírtam, hogy ha úgy gondolják, célirányosan tudjanak a rendőrséghez fordulni. Ennyi. Még be is villant a gondolat, hogy másnap akár országos sajtóhír is lehet az ügyből.

És tényleg, az lett. Igaz, hogy egy héttel később, de az lett. Nem tudom megítélni, hogy sok-e az addig eltelt egy hét, de csak remélem, hogy az alatt a 7 nap alatt senkit sem sikerült a csalóknak becsapniuk. Rajtam nem múlt. Persze simán lehet, hogy másik 10, 50 vagy akár 100 honfitársunk tett ugyanígy bejelentést. Remélem is, hogy így volt. Mert segíteni másokon kötelességünk. Ettől vagyunk emberek.